Teteje
Elhiszed, hogy jó evő (lesz) a gyermeked. - Nutriklub
fade
554
single,single-post,postid-554,single-format-standard,eltd-core-1.0,flow-ver-1.3,eltd-smooth-scroll,eltd-smooth-page-transitions,ajax,eltd-blog-installed,page-template-blog-standard,eltd-header-vertical,eltd-sticky-header-on-scroll-up,eltd-default-mobile-header,eltd-sticky-up-mobile-header,eltd-menu-item-first-level-bg-color,eltd-dropdown-default,eltd-header-style-on-scroll,wpb-js-composer js-comp-ver-4.11.2.1,vc_responsive
Nutriklub / evési nehézségek  / Elhiszed, hogy jó evő (lesz) a gyermeked.
1395929447315

Elhiszed, hogy jó evő (lesz) a gyermeked.

Írta: Edina Riczel

A turmixolt ételtől a szilárd ételig

Kisfiam Balázs, immár 3 éves, tehát a hozzátáplálási szakaszon már javában túl vagyunk. Nálunk a hozzátáplálás nem is okozott nagy gondot, – akkor még – megevett mindent, amit készítettem neki.

A gazdaságossági szempontokat (is) figyelembe véve, úgy vásároltam zöldségeket (saláta, brokkoli, cékla, karfiol, tök, stb.), hogy azok idényjellegüknél fogva olcsók legyenek, de olyankor raklapszámra. Azt egy pár óra alatt megtisztítottam, megfőztem, leturmixoltam, és kb. 1 dl-es műanyag tálkákban lefagyasztottam (ez pont egy neki való adag ételnek felelt meg).

Itt jegyzem meg, hogy a tálkákat csak addig használtam, amíg megfagytak, utána fagyott állapotban áttettem őket egyszerű kis zacsikba – így sosem volt tálka-hiány.

A főzelékhez való „feltétet” (csirke- pulykamell) is olyan csíkokban fagyasztottam le, hogy egy-egy étkezéshez elegendő legyen. Gondosan minden kis szeletecske husit külön fóliába (folpack) csomagoltam, így nem okozott problémát a mélyhűtőből kivenni.

Nyilván ezek az „előkészületek” alkalmanként elvettek némi időt, de ezerszer megtérült, amikor a mindennapokban csak kikaptam egy doboz turmixolt zöldséget, hozzá egy „csík” husit, pucoltam egy krumplit (sűrítésnek), és nagyjából 10 perc alatt kész volt a tartalmas ebéd.

Nagy kedvenc volt a karfiol sertésmájjal, és a körte pulykamellel! De az alma-sajt kombó, és a spenót-tojás társítás is nyerő volt! Sőt! A gesztenye pulykamellel is mindig pillanatok alatt eltűnt a tányérkából (bár ez utóbbit csak türelmes anyukáknak ajánlom, én ugyanis nem bolti fagyasztott masszából készítettem, hanem a masszát is én csináltam 100 % gesztenyéből. Bár pucolás közben szidtam mindenkit, aki feltalálta a gesztenyét….. no meg a héját!!!! – aki valaha főzött és pucolt már meg egy zsák gesztenyét, az tudja miről beszélek…).

Számomra az igazi fejtörést az okozta, amikor a turmixolt (homogén) ételeket elhagyva jöttek a szilárd táplálékok. Akkor ugyanis már nem volt hajlandó két különböző ételt egy tányéron elviselni. Vagy csak a húst ette meg, vagy csak a köretet. Gondoltam én – nagy okos felnőtt! – áthidaljuk a problémát: szárnyas máj rizottóval (rizs is van benne, zöldség is van benne, husi is van benne).

Nem nyert…! Ki kellett belőle válogatnom a májat (a rizst – érthető módon – nem vállaltam be!).

Halovány gyerekkori emlékeimet alapul véve – hogy a vajas-lekváros kenyér mekkora nyerő ötlet uzsonnára – megkíséreltem Balázsnak ennivaló gyanánt felszolgálni…. Ez sem jött be…. Akkortájt már kezdtem morcos lenni, mert gyakorlatilag semmit nem evett meg, amit én neki szántam.

És egyszer csak valahonnan – magam sem tudom – jött az isteni szikra! Akkoriban élte óriás vonat-imádós korszakát. Délután megkérdeztem, hogy szeretne-e vonatos kenyeret enni. Hatalmas ováció fogadta a kérdésemet, úgyhogy nekiálltam vonatos kenyeret gyártani….

Recept: Egy szelet vajas kenyér, és egy kiskanál segítségével valami vonatnak látszó dolgot rárajzolni lekvárból…. (Ha meggyőzően állítjuk, hogy az egy vonat – max. még olyat nem látott, akkor elhiszi!) És ez bejött!!!!

A mai napig imádja a vonatos, az autós, a napocskás, és a hajós kenyeret (a hajónál mindig kérdés, hogy hol van a kapitány, de az első falat után közlöm vele, hogy pont a hajó orrában volt, amit már leharapott – nem fogok még kapitányt is rajzolgatni…. – bár némi művészi vénával megáldott anyukáknál ez biztos nem okoz gondot….).

A fenti hadműveletet azóta is sikeresen alkalmazom párizsis/sonkás kenyér esetében is, csak ott a majonéz a ceruza…. És azt gondolom, ezt a technikát minden anyuka képes a maga javára, és a gyermeke örömére felhasználni, a lehetőségek határtalanok….

Nincsenek hozzászólások

Hozzászólás